+36 30 9935128 oritibor@mktori.hu

A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka során csökken a szellemi éberség, valamint a fizikai teljesítőképesség. A szélsőséges hőnek kitett, vagy forró környezetben dolgozó munkavállalók esetében fennáll a hőstressz veszélye. Ennek következtében gyakoribb lehet a munkahelyi sérülés, baleset is.

A hőterhelés hatásai:

  • hő okozta görcsös állapot: vízveszteség és elektrolit egyensúlyhiány eredménye. A túlzott fizikai megterhelés olyan erőteljes verejtékezéssel jár, hogy sóhiányt okozhat, emiatt súlyos izomgörcsök állhatnak be.
  • hőguta: az agyban lévő hőközpont funkcionális zavara okozza. Hirtelen következik be, általában magas hőmérsékleten való hosszasabb tartózkodás következtében.
  • hőkimerülés: a hő okozta kimerülés oka lehet az izzadás következtében bekövetkező nagy mennyiségű folyadék-, valamint sóvesztés.

napszúrás: a napszúrást tulajdonképpen az agy túlmelegedése okozza, és a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzás miatt alakul ki.

A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint a munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. A hősugárzás akkor minősül nagyfokúnak, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja a (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát.

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni.

Javaslatok hőterhelés hatásainak csökkentésére:

  • dolgozók ösztönzése a több és gyakoribb folyadékfogyasztásra,
  • rövidebb munkaperiódusok és hosszabb munkaközi szünetek bevezetése,
  • könnyű, világos színű és laza ruházat viselése,
  • általános szellőztetés alkalmazása a munkahelynek azon a pontjain, ahol a magas hőmérséklet kialakul,
  • helyi hűtés kialakítása,
  • elsősegélynyújtó dolgozók felkészítése a hő hatására kialakuló tünetek felismerésére és kezelésére,
  • tekintettel kell lenni az adott dolgozó fizikai erőnlétére,
  • úgy célszerű ütemezni a munkát, hogy a nagyobb fizikai megterheléssel járó munkafolyamatokra hűvösebb napszakokban kerüljön sor,
  • megfelelő védőruházat használata,
  • figyelemmel kell kísérni a munkahelyi hőmérsékletet, a levegő páratartalmát és a légmozgást.

A magas hőmérsékletű munkahelyek vizsgálata során a WBGT- index jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatásait.

A WBGT-index meghatározása az MSZ EN ISO 7243:2018 szabvány szerint végezhető el. A pszichrometrikus glóbuszhőmérsékleti (WBGT) index egy olyan tapasztalati index, amely az egyénre ható hőterhelést képviseli. Ez az index az ipari környezetben egyszerűen meghatározható. A környezet hőterhelésének meghatározásához négy tényező vizsgálata, mérése szükséges: léghőmérséklet, közepes sugárzási hőmérséklet, légsebesség és abszolút légnedvesség.

Részletesebb információért forduljanak hozzánk bizalommal!

M.K.T-Őri Mérnöki Iroda Kft.