A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII tv. 54.§ (3) bekezdése szerint: „A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.”

A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdése szerint „A munkáltató – amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot – a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti.”

A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint „A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.”

A hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség előírásait a 309/2014 (XII. 11.) Kormányrendelet tartalmazza.

Ennek megfelelően adatszolgáltatásra kötelezett: a hulladék termelője, a hulladék gyűjtője, a hulladék kereskedője, a hulladék kezelője, hulladéklerakók üzemeltetője, utógondozója.

A hulladék termelőjének abban az esetben kell adatot szolgáltatnia, amennyiben a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége meghaladja:

1. a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
2. b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pont kivételével – a 2000 kg-ot,
3. c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet  alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, amennyiben:

• a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
• az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
• kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.

A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerint zajmérést kell végezni:

• új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén,
• meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja,
• munkakör kialakításakor,
• a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.

A dokumentumot haladéktalanul aktualizálni kell:

– ha új veszélyességi adatok állnak rendelkezésre

– ha olyan új adatról van tudomásunk, amely hatással lehet a kockázatkezelési intézkedésekre

– ha az anyag/keverék engedélyköteles vagy korlátozás alá esik.

2021-től az egyedi formulaazonosítót (UFI) is fel kell majd tüntetni az egészségi vagy fizikai veszélyesség tekintetében osztályozott valamennyi termék esetén.

Az egészségi vagy fizikai veszélyesség tekintetében osztályozott termékeket forgalomba hozó importőröknek és továbbfelhasználóknak a CLP-rendelet értelmében meg kell adniuk a termékre vonatkozó bizonyos információkat – beleértve az UFI-t is – a toxikológiai központok általi használatra.

A bejelentési kötelezettség a keverék végfelhasználásától függően fokozatos rendszerben kerül bevezetésre:

• 2021. január 1-től a lakossági és foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverékekre vonatkozóan,
• 2024. január 1-től az ipari felhasználásra készült keverékeket illetően, valamint
• 2025. január 1-től a vonatkozó határidők előtt a nemzeti rendszer (OSZIR) szerint már bejelentett keverékek esetén.

Tehát amennyiben az adott terméket már a vonatkozó határidők előtt bejelentették, akkor lehet élni a legkésőbb 2025. január 1-ig tartó átmeneti időszak nyújtotta mentességgel.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által létrehozott bejelentési portál (PCN portál) biztosít lehetőséget a bejelentés megtételére.

A személyi doziméteres zajexpozíció vizsgálatot abban az estben javasoljuk, amikor a dolgozó a műszakidő alatt változó tevékenységet folytat, illetve változó munkahelyeken végez tevékenységet. Továbbá, ha kíváncsiak vagyunk a teljes munkaideje során érő zajhatásokra. A zajdózismérő előnye, hogy zajexpozíció vizsgálathoz szükséges paramétereket a műszer folyamatosan gyűjti és másodpercenként rögzíti. Ez alapján tudjuk meghatározni a munkavállalók napi 8 óra megítélési időre vonatkoztatott zajexpozícióját. A vizsgálat eredményeit grafikusan, diagramon is ábrázoljuk.