A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka során csökken a szellemi éberség, valamint a fizikai teljesítőképesség. A szélsőséges hőnek kitett, vagy forró környezetben dolgozó munkavállalók esetében fennáll a hőstressz veszélye. Ennek következtében gyakoribb lehet a munkahelyi sérülés, baleset is.
A hőterhelés hatásai:
- hő okozta görcsös állapot: vízveszteség és elektrolit egyensúlyhiány eredménye. A túlzott fizikai megterhelés olyan erőteljes verejtékezéssel jár, hogy sóhiányt okozhat, emiatt súlyos izomgörcsök állhatnak be.
- hőguta: az agyban lévő hőközpont funkcionális zavara okozza. Hirtelen következik be, általában magas hőmérsékleten való hosszasabb tartózkodás következtében.
- hőkimerülés: a hő okozta kimerülés oka lehet az izzadás következtében bekövetkező nagy mennyiségű folyadék-, valamint sóvesztés.
napszúrás: a napszúrást tulajdonképpen az agy túlmelegedése okozza, és a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzás miatt alakul ki.
A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint a munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. A hősugárzás akkor minősül nagyfokúnak, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja a (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát.
A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni.
Javaslatok hőterhelés hatásainak csökkentésére:
- dolgozók ösztönzése a több és gyakoribb folyadékfogyasztásra,
- rövidebb munkaperiódusok és hosszabb munkaközi szünetek bevezetése,
- könnyű, világos színű és laza ruházat viselése,
- általános szellőztetés alkalmazása a munkahelynek azon a pontjain, ahol a magas hőmérséklet kialakul,
- helyi hűtés kialakítása,
- elsősegélynyújtó dolgozók felkészítése a hő hatására kialakuló tünetek felismerésére és kezelésére,
- tekintettel kell lenni az adott dolgozó fizikai erőnlétére,
- úgy célszerű ütemezni a munkát, hogy a nagyobb fizikai megterheléssel járó munkafolyamatokra hűvösebb napszakokban kerüljön sor,
- megfelelő védőruházat használata,
- figyelemmel kell kísérni a munkahelyi hőmérsékletet, a levegő páratartalmát és a légmozgást.
A magas hőmérsékletű munkahelyek vizsgálata során a WBGT- index jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatásait.
A WBGT-index meghatározása az MSZ EN ISO 7243:2018 szabvány szerint végezhető el. A pszichrometrikus glóbuszhőmérsékleti (WBGT) index egy olyan tapasztalati index, amely az egyénre ható hőterhelést képviseli. Ez az index az ipari környezetben egyszerűen meghatározható. A környezet hőterhelésének meghatározásához négy tényező vizsgálata, mérése szükséges: léghőmérséklet, közepes sugárzási hőmérséklet, légsebesség és abszolút légnedvesség.
Részletesebb információért forduljanak hozzánk bizalommal!
M.K.T-Őri Mérnöki Iroda Kft.
