+36 30 9935128 oritibor@mktori.hu

Cégünk ingyenes tanácsadást nyújt munkavédelemi, környezetvédelemi, tűzvédelmi, kémiai biztonsági témakörökben. Kérjük, tegye fel kérdését az alábbi űrlap kitöltésével. Szakértőink rövid időn belül válaszolnak a megadott e-mail címre. Adatait az adatkezelési tájékoztatónak megfelelően kezeljük. 

Forduljanak hozzánk bizalommal, várjuk a fenti témakörökben kérdéseiket!

Korábban megválaszolt érdekesebb kérdések-válaszok az oldal alján olvashatóak.

    .
    Milyen időszakonként kell elkészíteni, felülvizsgálni a munkavédelmi kockázatértékelést?

    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII tv. 54.§ (3) bekezdése szerint: „A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.”

    A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 4. § (3) bekezdése szerint „A munkáltató – amennyiben a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot – a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti.”

    A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint „A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.”

    Kinek és milyen esetben kell hulladék adatszolgáltatást készítenie?

    A hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség előírásait a 309/2014 (XII. 11.) Kormányrendelet tartalmazza.

    Ennek megfelelően adatszolgáltatásra kötelezett: a hulladék termelője, a hulladék gyűjtője, a hulladék kereskedője, a hulladék kezelője, hulladéklerakók üzemeltetője, utógondozója.

    A hulladék termelőjének abban az esetben kell adatot szolgáltatnia, amennyiben a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége meghaladja:

    1. a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
    2. b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pont kivételével – a 2000 kg-ot,
    3. c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.
    Milyen esetben kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni?

    30/1996. (XII. 6.) BM rendelet  alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, amennyiben:

    • a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
    • az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
    • kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.
    Mikor kell munkahelyi zajvizsgálatot végezni?

    A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerint zajmérést kell végezni:

    • új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén,
    • meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja,
    • munkakör kialakításakor,
    • a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.
    Mikor kell a biztonsági adatlapot aktualizálni?

    A dokumentumot haladéktalanul aktualizálni kell:

    – ha új veszélyességi adatok állnak rendelkezésre

    – ha olyan új adatról van tudomásunk, amely hatással lehet a kockázatkezelési intézkedésekre

    – ha az anyag/keverék engedélyköteles vagy korlátozás alá esik.

    Mikortól és melyik termékek címkéjén kell feltüntetni az UFI kódot?

    2021-től az egyedi formulaazonosítót (UFI) is fel kell majd tüntetni az egészségi vagy fizikai veszélyesség tekintetében osztályozott valamennyi termék esetén.

    Mit kell tudni a PCN bejelentésről?

    Az egészségi vagy fizikai veszélyesség tekintetében osztályozott termékeket forgalomba hozó importőröknek és továbbfelhasználóknak a CLP-rendelet értelmében meg kell adniuk a termékre vonatkozó bizonyos információkat – beleértve az UFI-t is – a toxikológiai központok általi használatra.

    A bejelentési kötelezettség a keverék végfelhasználásától függően fokozatos rendszerben kerül bevezetésre:

    • 2021. január 1-től a lakossági és foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverékekre vonatkozóan,
    • 2024. január 1-től az ipari felhasználásra készült keverékeket illetően, valamint
    • 2025. január 1-től a vonatkozó határidők előtt a nemzeti rendszer (OSZIR) szerint már bejelentett keverékek esetén.

    Tehát amennyiben az adott terméket már a vonatkozó határidők előtt bejelentették, akkor lehet élni a legkésőbb 2025. január 1-ig tartó átmeneti időszak nyújtotta mentességgel.

    Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által létrehozott bejelentési portál (PCN portál) biztosít lehetőséget a bejelentés megtételére.